- Készen van az ágyad!- kiabálta Sidney.
- Oké köszi, de hol vagy?- érdeklődtem, mivel sosem voltam még itt és nem tudtam hol fogok aludni.
- Ja bocsi! Erre gyere.- lépett ki a nappaliba.
- Figyelj Sidney. Köszönöm, hogy itt aludhatok és hogy kiönthettem neked a szívemet..- mosolyogtam.
- Nagyon szívesen és bármikor jöhetsz, ha legközelebb itt leszel és valami baj van!
- Jól van. Köszönöm!- mondtam és átöleltem.
- Ha még egyszer megköszönöd, az utcán fogsz aludni!
- Értettem. Én szerintem elmegyek aludni. Kicsit fáradt vagyok.
- Menjél. Ha éjjel ki kell mennem WC-re akkor az az ajtó a WC.- mutatott a folyosó végére.
- Oké. Jó éjszakát!
- Neked is! De azért aludj is!
- Hát fogok, de nem sokat..
- Azért próbálj meg!
- Jó.
- Jó éjszakát!
- Neked is!
Bementem a szobába levetkőztem és elindultam zuhanyozni. Amikor végeztem elővettem a telefonomat és bekapcsoltam. 5 nem fogadott hívás: Justin. Azért jól esett hogy felhívott, de nem hívtam vissza. Képtelen lettem volna most beszélni vele. Inkább kikapcsoltam a telefont és bebújtam a takaróm alá.
*reggel*
Sokat nem aludtam. Egész éjszaka Justinon járt ez eszem. Hogy lesz majd ezután? Mit fogok neki mondani amikor hazamegyek? De a legfontosabb kérdés: Miért én érzem magamat rosszul, hogy eljöttem? Hiszen nem tettem semmi rosszat! Mindegy. Nem is törődtem vele. Inkább kimentem a konyhába hulla fáradtan.
- Jézusom! Szörnyen nézel ki!- ijedezett Sidney amikor meglátott.
- Neked is jó reggelt!
- Bocsi csak egy picit ijesztő vagy.
- Ajhh alig aludtam valamit! Max. 1 órát, ha nem kevesebbet.
- Jaj életem ne bánkódj! Meglátod minden jóra fog fordul! Csak várni kell. Hisz ilyen az élet. Sokszor pofára esünk, de meg kell tanulni felállni! Mert ha igazán szereted az a fiút, akkor most hazamész, beszélsz vele és minden olyan lesz mint régen!
- És ha ő már nem szeret? Vagy nem is szeretett?
- Akkor egy lúzer a pasi!
- Talán igazad van!
- Talán?! Nekem mindig igazad van!
- Na jó. Akkor most felöltözök és hazamegyek!
- Addig nem engedlek el amíg meg nem reggeliztél!
- Köszönöm aranyos vagy, de nincs étvágyam!
- Legalább egy müzlit egyél!
- Oké, de csak a te kedvedért!- gyorsan megettem, majd bementem és felöltöztem. Összeszedtem a cuccaimat és elindultam kifelé. Sidney épp egy magazint lapozgatott.
- Sidney. Én elmentem! Köszönök mindent! A reggelit, az alvóhelyet, meg mindent!
- Nagyon szívesen! Azért máskor ha erre jársz egyedül, vagy a szüleiddel, majd ugorjatok be!
- Okés majd szólunk mindenféleképpen!- mondtam és odaléptem hogy megöleljem.
- Köszönöm még egyszer!
- Szívesen és vigyázz magadra!
- Jó vigyázok! Szia!
- Szia és sok sikert!
- Köszönöm!- mondtam és elindultam kifelé. Hallottam ahogy Sidney becsukja az ajtót. Épp kiakartam nyitni a kocsi ajtaját, amikor leejtettem a telefonomat.
- A francba még ez is!- káromkodtam és felvettem a telefont. Szomorúan néztem, hogy betörött a képernyője:
De tényleg, végül csak egy kicsit törött össze. Hurrááááá! Most vehetek egy újat! De nagyszerű! Idegeskedtem magamban, majd beültem a kocsiba és beindítottam. Míg hazaértem azon gondolkodtam, hogy vajon Justin emlékszik e-még a tegnapestére? Na mindegy. Beálltam a mélygarázsba, kiszálltam és bezártam az autót. Elindultam felfelé a szállodába. Be a liftbe és fel az 5.-re. Először a közös lakosztályba mentem be és reménykedtem, hogy Justin nem lesz ott.
- Ally te vagy az?- hallottam Ashley hangját.
- Igen! Szia!
- Na mizu? Hívtalak. Még mindig ki van kapcsolva a telefonod?
- Hát szerintem már kikapcsolni sem volt ideje szegénynek!
- Mi van?
- Hát ez.- mutattam Ashleynek a telefonomat.
- Úhhhh.. ez durva! Mit csináltál vele? Szétverted egy kalapáccsal?- viccelődött Ashley.
- Ajjj de hülye vagy! Leejtettem.
- Hát szép!
- Tudom.
- Ma reggel átjött Justin és téged keresett.
- De ugye nem mondtál neki semmit?!
- Nem ne aggódj!
- Oké köszönöm! A többiek hol vannak?
- Elmentek vásárolni. Én meg itthon maradtam egyedül és téged vártalaka.
- Jajj de ari vagy! Nyugodtan elmehettél volna! Én úgyis átmegyek Justinhoz és beszélek vele-
mondtam és nyúltam a kilincsért.
- Héé.. azért ésszel és nem verekedni!
- Én olyat soha!- válaszoltam vigyorogva és kimentem. Kopogás nélkül nyitottam be a mellettünk lévő szobába.
- Justin itt vagy?
- Mi? Ki? Hol? Úristen Ally! Hol voltál? Már vagy 100-szor hívtalak, de ki van kapcsolva a telefonod! Tudod mennyire aggódtam?!- hadarta el és közeledett hogy megöleljen, de én eltoltam magamtól.
- Mi a baj?- kérdezte meglepettem.
- Te most komolyan nem emlékszel semmire?
- Hogyha az a bajod hogy részegen estem haza, akkor nagyon, nagyon, nagyon, nagyon.......sajnálom! Iszonyatos bűntudatom van a tegnapi miatt és kérlek bocsáss meg!
- Nem az a bajom hogy hajnali 5-kor estél haza, totál részegen. Jó nyilván az is, de nem emiatt haragszom rád annyira!
- Hát akkor mi a baj?- kérdezte mire én szó nélkül megragadtam a kezét és berángattam a fürdőbe, a tükör elé.
- Ez a bajom!- mutattam nyakára.
- Hát ezz..ezt nem tudom hogy hogyan szereztem, de nagyon sajnálom. Figyelj én nem emlékszem semmire a tegnapestéről és aggódtam miattad! Csak téged szeretlek és senki mást! Te vagy az életem, a szívem, a mindenem! Szeretlek és nem érdekel mit fogsz válaszolni én mindig szeretni foglak! Amíg élek, csak téged foglak szeretni.- nem tudtam mit válaszoljak. Két napja ismerjük egymást és ilyeneket mond nekem, hogy én vagyok az élete? Akkor rájöttem hogy igen, szeretem ezt a srácot és vele akarok lenni. Örökké! Elmosolyodtam és megcsókoltam. Természetesen visszacsókolt. Hosszan csókolóztunk, de elkellet válnunk levegőhiány miatt.
- Elmegyünk valahova ma este?- kérdezte vigyorogva.
- Igen. És tudom is hova.
- Na hova?
- Egy telefonboltba.
- Hogy hova? Minek?
- Ezért.- mutattam neki is telefonomat.
- Mit csináltál vele?
- Leejtettem.
- Ügyes vagy!
- Köszi! -_-
- Azért az érdekelne , hogy hol aludtál?
- Apámék egyik ismerősénél.
- Apropó szülők. Holnap bemutatlak anyukámnak!
- Anyukádnak? Pattie-nak?
- Igen neki.
- Benn vagyok, de előbb menjünk venni egy új telefont!!
- Rendben. Öltözök és mehetünk.
- Én addig átmegyek a pénzemért.- szóltam és indultam az ajtó felé, de Justin visszarántott.
- Azt már nem! Én fogom neked megvenni a telefont!
- Mi? Nem. azt nem hagyhatom!
- De! Azok után amit tettem veled!
- Ajj de imádlak!- mosolyogtam és lágy csókot leheltem ajkaira. Éreztem ahogy belemosolygott csókunkba.
Amikor odaértünk a boltba kiválasztottam egy ugyanolyan iphon-t mint az előző volt:
Ajándékba kaptam Justintól egy rózsaszín tokot is:
- Köszönöm szerelmem!- vigyorogtam és adtam neki egy puszit.
KOMIZZ HA TETSZETT! REMÉLEM! BOCSI HOGY ILYEN KÉSŐN HOZTAM, DE SOK DOLGOM VOLT...! DE KOMIKAT AZÉRT KÉREK!:) 2-3 KOMI UTÁN JÖN KÖVI RÉSZ! ;)