20. Unwanted guest.

ÉS ITT VAN A 20. RÉSZ!:d EL SEM TUDOM HINNI, HOGY MÁR ITT JÁROK!:) KÖSZÖNÖM SZÉPEN MINDENKINEK, AKI TÁMOGATOTT ÉS NEM HAGYTA, HOGY BEFEJEZZEM A BLOGOT! ÉS PERSZE AZOKNAK IS, AKIK FOLYAMATOSAN KOMIZTAK ÉS REMÉLEM FOGNAK IS!:)



Felálltam és elindultam megkeresni  a pizsamámat. Előkotortam  a bőröndömből  és  elindultam a fürdő felé. Gondoltam megkérdezem Justint, hátha velem jön. Épp megakartam szólalni, de meglepődve láttam, hogy Jus már alszik is. Nem volt szívem  felkelteni, inkább bementem és gyors lezuhanyoztam.  Teljesen felfrissültem. Nagyon jól esett a zuhany. Magamra tekertem  egy törölközőt és kimentem. Justin ébren volt és a telefonját nyomkodta. Hmm érdekes. Negyedórája még aludt.
- Te nem aludtál még?
- De aludtam, de átakartalak ölelni és nem voltál itt. 
- Zuhanyoztam. Szerintem te is menj el.
-  Ugye megvársz és nem alszol el, mire kijövök?
- Nem...ha sietsz.

- 5 perc és itt vagyok.- rohant be fürdőbe. Gyors felvettem a pizsimet ami alatt egy toppot és francia bugyit értek, és bebújtam az ágyba. Felnéztem facebookra és twitterre. Facebookon megütötte a szememet egy cikk, amit az egyik Belieber osztott meg.  Megnyitottam és döbbenten néztem ahogy a tetkóimról beszélnek. Igaz már 1 hónapja megvannak, de eddig sikerült eltakarnom őket.  Anya vett nekem  valami tetkó eltüntető  krémet. Eddig hatásos volt. Na szóval a cikkel kapcsolatban, ezt írták:

Nemrég kapták lencsevégre Justin Bieber barátnőjét Ally Frewent, amint igyekezett  eltakarni tetoválásait. Jobb kezén három szó olvasható: Live, Laugh, Love. Bal kezén pedig ott virít Justin BELIEVE  tetoválása és  amit minden Belieber mondogat: Never Say Never.

Vajon mi lesz vele? Követi Bieber példáját és ő is televarratja kezét? 

Most őszintén, mi közük van ahhoz, hogy van e tetkóm, vagy nincs. Már értem miért panaszkodik Jus állandóan.  Mondjuk most csak egy dolog miatt van okom aggódni: apa meg ne lássa ezt! Valamikor úgy is el kell mondanom neki. Ááááh lehet holnap elmondom.  A krémből sincs már sok...nem lesz elég erre a hétre.
- Mit olvasol annyira?- jött ki Jus a fürdőből.
- Csak egy cikket.
- Kiről?
- Magamról....- mutattam magamra.
- Mit írnak rólad?- huppant le mellém és elolvasta. Már vagy 5 perce olvasta, azt a 3 mondatos cikket.
- Hahóóó!- legyezgettem kezemet szemei előtt.- Milyen lassan olvasol te?- nevettem.
-  Mi? Itt vagyok. Nem úgy volt hogy anyukád vesz valami krémet?
- De. Vett is csak nem kentem be vele a kezemet...
- Nem félsz hogy apud meglátja?
- Holnap elmondom neki.
- Jól van. Nekem mindegy. 
-  Álmos vagyok. Jó éjszakát!
- Neked is!- adott puszit a számra.  Letettem a telefonomat és próbáltam elaludni.  Két kéz fonódott derekam köre és húzott magához közelebb. Így aludtunk el, egymás karjai között.

Egy hatalmas nagy csörömpölésre keltünk fel, mind a ketten. A fejem iszonyatosan  fájt. Sok volt a tegnapi pezsgő és társai..visszadőltem az ágyba. És még egy jó darabig lustálkodtam, mire rá tudtam venni magamat, hogy felkeljek. Jus is felkelt. 
- Jó reggelt!- adott puszit.
- Szerintem már délután van.- mondtam rekedtes hangon. Nagy nehezen kikászálódtam az ágyból és elkezdtem felöltözni.
- Kicsim hol vannak az alsógatyáim?- kérdezte Justin.
- Szerintem a bőröndömben. Nézd meg.- mutattam a bőrönd felé. Jus odament és kutatni kezdett.
- Ez Katy?- húzott elő egy képek a bőröndből.

- Igen ő.- mosolyogtam. Felvettem a nadrágomat, bekentem a kezemet és lassan lementünk a konyhába. Szinte mindenki lent volt, kivéve Jayt. 

- Sziasztok!- köszöntünk.

- Jó reggelt kislányom!- köszönt apa.

- Ahhh a szülinapom óta nem fájt ennyire a fejem!- nyavalyogtam, közben kávét öntöttem magamnak.

- Ha már a szülinapodnál tartunk....- rohant el apa. 1 perccel később vissza is jött.- BOLDOG SZÜLINAPOT!- nyújtott át egy kis dobozt. Kinyitottam. Egy medál volt benne a karkötőmre. Van egy karkötőm. Apától valamilyen alkalomra mindig  kapok egy újabb medált rá. A medál B alakú volt és bele volt gravírozva pici betűkkel, hogy: Believe. 

- Ezt tőlem és Abbytől kapod.

- Köszönöm!- öleltem meg.- De miért pont Believe?

- Mert te mindig hittél mindenben. Hitted, hogy ha anyáddal különválunk, még akkor is lehetünk boldogok. Hitted, hogy semmi nem választhat el minket. Hitted, hogy képes leszek meggyógyulni a műtét után. És nem utolsó sorban, hitted, hogy egyszer eljutsz Justin egyik koncertjére.- monda, de ezt már nevetve. Itt mindenki nevetett. Apának volt egy műtétje 3 évvel ezelőtt. Akár bele is halhatott volna....

- Köszönöm!- öleltem meg megint és utána Abbyt is megöleltem.  Feltettem a karkötőre és megreggeliztünk.

- Mit csinálunk ma?- néztem a többiekre.

- Menjünk le a partra!- szólalt meg apa. A partra? Az nagyon messze van innen!

- Nincs kicsit messze?- szólalt meg Katy.

- És? Ha most elindulunk ,ág időben odaérünk.

- Nekem 8. Van egy ötletem! Ti kezdjetek el pakolni, én pedig felébresztem Jayt!. vigyorogtam.

- Oké ideje lenne felkelnie!- mondta Abby. Elindultam a pult felé. Elővettem egy poharat és megtöltöttem vízzel.

- Ally! Mire készülsz?- nézett rám apa.

- Jaj légyszííííí!  Most az egyszer.

- Abby? nézett apa Annyre.

- Nyugodtan. Kíváncsi vagyok Jay arcára.- nevetett Abby. Elindultam felfelé. Halkan bementem Jay szobájába. Először csak egy csepp vizet öntöttem a nyakára. Felébredt és átfordult a másik oldalára. Még vártam egy picit, majd az egész pohár vizet rá borítottam.

-Áááá! Mi a szar?! Ally! Hallod ezt még visszakapod!- törölgette le magát. Válaszoltam volna neki, de annyira röhögtem, hogy egy hang nem  jött ki a számon. Hirtelen összeestem és ott fetrengtem a földön mint valami idióta. Nagy nehezen abbahagytam a röhögést.

- Na szóval. Apa el akar menni a partra, úgy hogy szedd össze magad sürgősen.- mondtam még mindig nevetve. Lementem a többiekhez. Azon gondolkodtam , hogy hogyan fogunk ennyien lemenni egyszerre, amikor beugrott hogy van apának kocsija,  Abbynek és Jaynek is. Ja és még valami. Apa megfogja látni a tetkóimat...na jó! Most elmondom neki.

- Apa! Mit szólnál, ha lenne tetkóm?- tértem rá.

- Háááát nem nagyon örülnék neki, de ez a te életed és a te döntésed szóval elfogadnám.

- És ha már most lenne?

- Meglepődnék.

- Értem. Ebben az esetben...-mentem be a fürdőbe lemosni a krémet. Kimentem.-....nagyon haragszol?- mutattam naki kezemet.

- Haragudnék, de ez gyönyörű! Nagyon szép!

- Akkor nincs harag?

- Rád sose tudnék haragudni.- ohh édes istenem köszönöm! Apa nem haragszik. Huh! Megkönnyebbültem.

*parton*

- Áhhhh Justin tegyél le!!!!!- kapálóztam a  vállán. Nem akart letenni.- Vissza fog jönni a reggelim!- ütöttem a hátát. Igazából nem tudom miért kapott a vállára. Csak hülyéskedtünk.

- Justiiiiiiiin!- ugrott valaki a hátára. 

- Selena?! - húzta fel szemöldökét.  

- Igen én vagyok!- mászott le hátáról a személy akinek nem nagyon bírom a fejét. Justinnal nem beszéltünk még soha Selenáról. Nem is baj!

- Hogy kerülsz te ide?- kérdezte Justin.

- Itt volt koncertem. És te?

- Én Allyékkel vagyok.- húzott oda magához.

- Ohh. Szóval ő lenne a barátnőd?- mért végig.

- Igen ő. Selena ő itt Ally. Ally ő itt Se...

- Selena igen tudom. mondtam unottan. Nehezen de, sikerült levakarni magunkról a kis Selenat.  Utálom őt!  Nem csak azért, mert Justin ex barátnője, hanem egyszerűen nem bírom. Jus elment apáékkal búvárkodni. Odamentem Alexához.  Látta rajtam, hogy szar kedvem van.

- Fel a fejjel csajszi!- bökött oldalon.

-Annyira idegesítő ez a kis.....kis...- próbáltam a megfelelő szavakat keresni.

- Igen tudom. Én sem örülnék ha Jason közelében epekedne a volt barátnője.

- Köszi ezzel most nagyon megnyugtattál. Inkább megyek úszok egyet.- felálltam és a víz felé vettem az irányt. Olyan jó érzés volt. Imádok úszni. Már egy jó ideje csak úsztam. Lebuktam a víz alá, hogy bevizezzem a hajam. Próbáltam feljönni, de nem tudtam. Két kéz megakadályozott.  Vagy fél percig küszködtem, mire sikerült feljönnöm. Selena elégedett képét láttam magam előtt.

- Te teljesen megőrültél? - kapkodtam levegőért.

- Szállj le Justinról!   Nem érdekel, hogy szakítottunk ő az enyém és nem egy ilyen útszéli kurváé mint amilyen te vagy!

- Tessék?

- Jól hallottad!  Te csak  egy útszéli kurva vagy! Egy senki! Nem is értem mit esz rajtad Justin.

- Én vagyok az útszéli kurva? Én?

- Igen te.

- Tudod Selena szánalmas vagy!  Fogd fel végre, Justin velem van és nem veled! Engem szeret és nem téged. Tudod nem hittem volna, hogy ennyire  gyerekes is tudsz lenni!- fordítottam neki hátat és elindultam kifelé. A másik pillanatban elkapta a hajamat és megtépett. Visszafordultam full idegesen.

- Na jó! Betelt a pohár!- üvöltöttem és nekiestem. Már nagyon benne voltam amikor két kéz lefogott.

- Hé hé hé nyugi!!- Justin volt az. Jay Selenát fogta le. 

- Engedj el!- kapálóztam. 

- Ennek még nincs vége!. kiabálta Selena.

REMÉLEM EZ A RÉSZ IS TETSZETT!:) KOMIZZATOK!:)<3 4-5 KOMI UTÁN, HOZOM KÖVIT!:D

19. Wedding and other things.

 ÉS ÖSSZEGYÚLT AZ 5 KOMI!:) NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM!:) MEGHOZTAM A 19. RÉSZT IS AMI KICSIT IZGALMASABBRA SIKERÜLT:)

Gyorsan felöltöztem és elindultam kifelé. Az ajtó előtt Justin és Jay beszélgettek. Kimentem és Justin szája szabályosan egy ilyen formát öltött: "O"
- Csukd be a szádat életem, még belerepül egy légy.- toltam fel állát.
- WOW! Húúú cica....ez...ez...azta!- nézett végig rajtam, vagy 6- szor.
- Jól nézel ki húgi!- dicsért meg Jay is.
- Te sem panaszkodhatsz!- mosolyogtam vissza rá.
- Elképesztő vagy!- mért végig Justin megint. 
- Köszönöm!- öleltem meg.- Benézek Abbyhez. - mondtam és elindultam a az egyik lenti szobába. Útközben összefutottam Pattievel.
- Szia! Justin hol van?
- Szia! Fönt beszélgetnek a folyosón.- mutattam fel.
- Ohh köszi szépen! Nagyon csinos vagy.
- Te is jól nézel ki! Abbyék még a szobában vannak?
- Igen .
- Köszi!- mondtam és folytattam utamat lefelé. Sok vendég volt már ott.
 Rengetegen leszólítottak, hogy tényleg Justin Bieber a barátom és itt van ő is? Picit féltem, hogy az emberek nem apáékra, hanem Justinra fognak figyelni......de inkább nem gondoltam erre. Gondolkozásom alatt oda is értem a szobába. Bekopogtam. 
- Gyere!- hallottam  Abby hangját. Lassan kinyitottam az ajtót és bementem. Abby gyönyörű volt. Az a hatalmas ruha, egyszerűen  elkápráztatott.
- Abby gyönyörű vagy!- mosolyogtam.
- Köszönöm!- mosolygott vissza.
- Kislányom nem láttad apádat?- kérdezte anya.
- Nem, ma még nem találkoztam vele.
- Jóé van nem fontos.- lehuppantam a kanapéra.
- Katyék (Katy a nővérem) mikor érkeznek meg? Nem kéne még itt lenniük?- néztem anyára. Ekkor valaki kopogott. Kinyitottam az ajtót és örömmel láttam, hogy Katyék azok.
- Katy! - öleltem meg.
- Ally! Szia húgocskám!- ölelt vissza.
- Katy! Azt hittem már sosem értek ide!- jött oda anya is. Visszaültem a kanapéra és bambultam. Vajon nekem mikor lesz az esküvőm? Justin lesz a férjem? Vagy addigra már szakítunk és különválnak útjaink?  Mi lesz velünk a jövőben?  Nem tudom ez most hogy jön ide, de mikor fogunk először lefeküdni?  Őszintén szólva én már nagyon kívánom őt, de vajon ő is így érez?


:1 órával később:  


A kaja valami isteni volt! Annyit ettem, hogy a ruha lassan szétszakad rajtam. A pezsgő is nagyon finom. Túl finom.  Nem akarok berúgni pont apám esküvőjén, de közel állok hozzá. Most épp Justinnal táncolok. Olyan jól táncol!

- Asszem kicsit fejembe szállt a pia.
- Őszintén?  Én sem vagyok már teljesen józan.- mondtam de közben elnevettem magam. Még nevettem volna egy jó darabig, ha Jus  nem csókol meg. Percekig csókolóztunk. Amilyen jól táncol, annyira jól csókol. Nem, nem is. Annál ezerszer jobban csókol. 
- Látom a fiatalok  beindultak!! Akkor most gyorsítunk a tempón!- üvöltötte a DJ a mikrofonba. Elindult egy jóval pörgősebb zene. Odajöttek Ashleyék + a többiek és együtt elkezdtünk táncolni. Már vagy másfél órája táncoltunk, amikor muszáj volt leülnöm. 
- Leszakad a lábam ebbe a cipőbe.- masszíroztam bokámat.- Felmegyek a másikért.- fordultam a többiekhez és elindultam felfelé. Gyorsan előkotortam a másik cipőmet, és elindultam kifelé. Odakint egy 25 év körüli férfival találtam magam szembe.
- Bizonyára te Tom (az apukám) lánya vagy.- szolított meg.
- Igen. Tom az apukám.
- Nagyon szép lány van Tomnak!- húzott magához közelebb.
- Köszönöm!- toltam el magamtól. Vagyis csak próbáltam.
- Ally a neved ugye?- húzott még közelebb.
- Igen, de engedjen el!-   próbáltam megint eltolni.
- Nincs kedved.....- próbálta volna befejezni, de közbevágtam.
- Nincs és engedjen el!- toltam el magamtól sikeresen és szinte már kiabáltam. Megigazítottam ruhámat és lefutottam a lépcsőn, egyenesen Justinhoz. Hozzábújtam és szorítottam, ahogy csak tudtam.

- Mi a baj?- nézett rám aggódva.
- Kijöttem a szobánkból és ott volt egy 25 év körüli pasi. Elkezdett  kérdezgetni meg fogdosni. Nem akart elengedni, de nagy nehezen kiszabadítottam magamat.
- Hogy nézett ki?
- Ott van.- mutattam az ajtó irányába. A pasi pont minket nézett.
- Megölöm!- indult el Justin felé.
- Justin! Justin ne!- rontottam vissza.
- Engedj el!- tépte ki karját kezeimből. Odament a pasihoz és elkezdte lökdösni.
- Mit képzelsz te magadról? Ha? Fogdosod a csajomat? Igen?
- Hé tesó állíts magadon!- rakta fel kezeit a pasi.
- Állítsak magamon? Igen?- épp beakart neki húzni egyet, de Jasonék lefogták.
- Justin! Mi történt itt?- jött oda apa is. És most, már mindenki minket nézett.
- Ez az alak fogdosta Allyt.
- Igaz ez James?- áá szóval James a neve.
- Igen.
- Jól van, akkor  köszönjük, hogy itt voltál, most el is mehetsz. Ki kísérlek.. tolta kifelé apa. Abby odajött hozzám.
- Minden rendben?- simogatta meg hátamat.
- Igen minden rendben és bocsi, azért ami történt.
- Áhh semmi baj!- mosolygott rám. Apa is visszatért. Egyenesen felém tartott.
- Jól vagy szívem?- kérdezte.
- Igen jól.- Justin is odajött.
- Bocsánatot kérek az előbbiért!- mondta Justin apának.
- Semmi baj, de azért máskor szóljatok inkább nekem.- mondta és azzal el is ment. Pár órával később már mindenki hazament. Mi is felmentünk a szobába. Kicsit ki voltunk ütve mind a ketten de nem zavart. Bementünk, Justin egyből ledőlt az ágyra, én pedig a ékszereket szedegettem  le magamról. Mivel még egyikünk se volt annyira nagyon álmos gondoltam egy kicsit játszadozok Justinnal.
- Justin! Lehúznád a ruhám  cipzárját? - mosolyogtam rá.  Erre rögtön reagált. Felpattant az ágyról és odajött hozzám. Lassan lehúzta a cipzárt és visszafeküdt a ágyra. Tekintete folyton rajtam volt. Lassan elkezdtem lehámozni magamról a ruhámat. Még csak a felét szedtem le magamról, de már láttam Justinon, hogy nagyokat sóhajtozik és mozgolódik össze-vissza. Lassan húztam lefelé a ruha többé részét. 
- Ne csináld ezt!-  mocorgott.
- Mit?- kérdeztem. És még lassabban húztam a ruhát.
- Tudod, hogy nem bírok magammal. - szorította össze fogait. Tovább folytattam előbbi tevékenységemet.
- Na jó!- pattant fel Justin és elkapta derekamat. Hevesen és vadul kezdett el csókolni. Rátért nyakamra. Apró puszikkal látta el, majd később csókolgatta és szívta a nyakamat.
- Hé szívi! Túl sok ruha van még rajtad!- néztem rajta végig. Leszedtem róla zakóját és elhajítottam valamerre. Pólóját szó szerint letéptem róla. Nadrágjának  vét kezdtem el birizgálni, hogy kitudjam csatolni. Sok percnyi küszködés után sikerült. Már csak egy boxer volt rajta amikor hirtelen felkapott és az ágy felé kezdett el vinni. Leterített rá, majd fölém mászott. Még egy jó darabig folytattuk csókcsatánkat, majd lekerült rólunk az a zavaró kis ruhadarab is. Hevesen csókolt és szépen lassan belém hatolt.  Az az érzés ami akkor fogott el, egyszerűen csodálatos volt. Kisebb nyögések hagyták el szánkat, de próbáltuk halkabbra fogni a dolgot. Mivel nem akartam, hogy a háta tele legyen piros csíkokkal, ezért inkább a  lepedőt kezdem markolni. Nem sokkal később éreztem, hogy nem sok kell a csúcsig se neki, se nekem. Elértük azt amit akartunk. Lassan kicsúszott belőlem és lefeküdt mellém.
- Szeretlek!- suttogta fülembe.
- Szeretlek!- válaszoltam majd felálltam és elindultam megkeresni a pizsamámat.




REMÉLEM TETSZETT EZ A RÉSZ IS!:) 3-4 ESETLEG HA ÖSSZEJÖN 5 KOMI UTÁN JÖN A KÖVI!:)<3

18. Again a surprise.

Az 5 komi nem jött össze..:( szeretném, ha nem csak 1 ember komizna, mert ha nem kapok többet, akkor komolyan befejezem!!!

Ez nem lehet! Hogy került ide? Kérdezgettem magamat. Aztán felébredtem és elkezdtem rohanni felé. Odaértem és a nyakába ugrottam. Justin volt az! Olyan jó volt végre megint megölelni! Nagyon hiányzott ez az érzés.
- Hogy kerülsz ide?. mosolyogtam rá.
- Gondoltam megleplek és eljövök érted.- mosolygott vissza.
- Nagyon hiányoztál!
- Te is nekem!- majd nyomott egy kisebb csókot számra. Összefontuk kezünket és szép lassan elindultunk haza.
- Ashleyék is jönnek Londonba?
- Igen. Meg a többiek is.
- Az egész csapat??- húzta fel szemöldökét.
- Igen. Amikor apa egyszer eljött Budapestre, akkor pont nálunk volt az egész csapat és apa nagyon megkedvelte őket. Szólt, hogy hívjam meg őket is. As és Bill velünk jön, a többiekkel pedig a reptéren találkozunk. 
- És anyukád kedveli apukád új barátnőjét?
- Konkrétan azt is lehetne rájuk mondani, hogy legjobb barátnők!- mosolyogtam.- Ezért is maradunk 1 hetet Londonban. Meg azért, mert régen találkoztam apuval.
- És mi lesz az autóddal? Eladod?
- Dehogy adom! Valahogy majd eljuttatjuk New Yorkba.  Anyut sikerült rábeszélnem, hogy ne keljen egyetemre mennem. És így New Yorkba költözünk.
- Tudom. Már egy hete tudok róla.
- Te előbb tudtad mint én?
- Mondhatjuk úgy is.- mosolygott. Adtam neki egy puszit és továbbgyalogoltunk.  Nem sokkal később egy kisebb csapat lány rohant le minket. Jus nagyon szereti  a Beliebereit. Jó volt nézni, hogy milyen boldogok azok a lányok és, hogy Jus is boldog.  Felajánlottam, hogy majd én lefényképezem őket.  Csináltam pár fényképet, majd indultunk tovább. Néhány bosszantó paparazzival is találkoztunk. Anyuék már otthon voltak.
- Sziasztok!- köszöntem amikor beértünk. Levettem cipőmet és bebaktattam a nappaliba anyuékhoz, Justin pedig utánam jött.
- Anya! Mivel megyünk ki a reptérre?- kérdeztem anyut.
- Pattie azt mondta, hogy jön értünk egy autó amibe mind elférünk.
- Hol van anya? - kérdezte Justin. 
- Felment a szobájába. Valaki hívta telefonon.
- Jaa értem. Köszi!
- Szívesen. Mindent összepakoltál Ally?
- Igen mindent. Mikor indulunk? 
- A gép 19:30 kor indul, a reptér nincs messze, szóval 19:00 körül. 

*indulás*

Bevallom, hiányozni fog ez a ház.  Hiányozni fog a ház, a környék és az ország is.  Nagyon szerettem itt lakni, de anya munkája miatt muszáj lesz  elköltözni.  Még utoljára körbenéztem a házba. Előjöttek a régi emlékek. Egy könnycsepp  gördült le arcomon. 5 éves gimibe jártam. 15 éves voltam amikor idejöttem. Csak 3 évig laktunk itt, de nagyon szeretem ezt a helyet. Jó igaz, nagyon szeretnék olyan helyre költözni,  ahol tenger vagy óceánpart van. Ezért is megyünk New Yorkba.  Nem akarok olyan nagyon messze lenni apától, de ez van. Sajnos nem tudok mit tenni. Felszálltunk a  repülőre. Egész úton csak gondolkodtam.  Jó lesz megint látni apát, Abbyt és Jayt.  Leszálltunk  a gépről.  
- Apaa!- rohantam oda apához és megöleltem. 
- Hiányoztál!- gördült ki egy könnycsepp szemeiből.
- Te is nekem! Szia Abby!- öleltem meg őt is. Miközben megöleltem, megláttam valakit a háta mögött. Egy olyan személyt, akit nagyon szeretek. Elengedtem Abbyt és rohanni kezdtem.
- Úristen! Úristen! Úristen! Jay!- ugrottam nyakába. A lábának szerencsére már semmi baja. 
- Szia húgi!- ölelt meg.- Jó újra látni! Nagyon hiányoztál!
- Te is nekem! Ugye nem találtál magadnak másik táncpartnert?!- néztem szemébe.
- Nem. Téged nem pótolhat senki!- mosolyodott el.
- Ennek örülök! Gyere! Bemutatlak valakinek.- húztam Justin felé.

- Justin!  Jay, ő itt Justin a barátom. Justin, ő itt Jay a mostohatesóm.
- Helló! 
- Szia!- ráztak kezet.
- Te nem Justin Bieber vagy?- húzta össze szemeit Jay.
- De igen. Justin Bieber vagyok.- mosolyodott el.
- Héé Ally! Nem  mondtad, hogy a nagy Justin Bieber a barátod.- nevette el magát a nagy szón. Mi is nevettünk.
- Sok mindent nem mondtam el. Köztük ezt sem. Húztam fel pólóm úját, ezzel megmutatva Jaynek a tetkókat.
- Wow! Nagyon menő! De apa ki lesz borulva.
- Ne aggódj apát majd én lerendezem. - legyintettem kezemmel. Amint látom apuék egész jól elvannak Ashleyékkel.
- Héé Jay! Gyere bemutatlak nekik is.- húztam tovább.
- Gyerekek figyeljetek egy kicsit! Ő itt Jay a mostohatesóm.  Jay, ő itt Ashley Dya, Brad.....- és a többi. Miután mindenkit bemutattam mindenkinek, elindultunk apáékhoz. Most is abban a szobában voltam, amelyikbe kicsinek aludtam. Az itt készítette rajzaim és egyéb tárgyaim ki voltak rakva a falra ás a polcokra.
- Ezeket te csináltad?- nevetett Justin.
- Igen. De ne nevess! Nem lett ez ilyen rossz!- mutattam a rajzra, ami kezében volt.
- Igazi kis művész voltál!- mosolygott és átölelt.
- Igen az voltam.- csókoltam meg. - Nem megyünk el sétálni?- néztem szemeibe.
- De elmehetünk. De akkor mennyünk el kajálni is!
- Oké oda is elmegyünk!- mosolyogtam. Jó sokat sétáltunk. Beültünk enni egy étterembe. Minden jó volt, csak a kaja nem. Konkrétan majdnem kiokádtam.


*másnap reggel*

Reggel korán keltem, mert még elmegyünk a lányokkal ás anyuékkal fodrászhoz, manikűröshöz. Gyorsan végeztünk. Már csak 1 óra volt hátra az esküvőig. Elkezdtem öltözködni.  A ruha meglepetés volt mindenkinek, mert senkinek sem mutattam meg. 

                                                        Ruhám

                                                    Körmöm







 EZ NEM LETT VALAMI IZGALMAS. BOCSI, DE NEM MOSTANÁBAN ÉLEM ÉLETEM LEGJOBB NAPJAIT......AZÉRT ÖRÜLNÉK HA 2-3 KOMI ÖSSZEGYŰLNE!:)<3

Én is kaptam egy meglepetést!:D

A mai nap én is kaptam egy meglepetést:) Nagyon örültem neki és úgy gondoltam, hogy ezt nektek is látnotok kell! Nagyon boldog vagyok!:)


Magyarország:  240
Egyesült Államok:  15
Oroszországi Föderáció:  10
Németország:  8
Egyesült Királyság:  7
Hollandia:  4
Lengyelország:  3
Ausztrália:  2
Spanyolország:  2
Franciaország:  2  

17. Everywhere surprises..

Elindultunk lefelé. Anya és Talia (Ally anyukája) a konyhában beszélgettek. 
- Sziasztok!- köszöntem nekik.
- Jó reggelt!- köszönt Ally is.
- Délután fél 3 három már nem reggel.- mosolygott Talia.
- Annak aki reggel 7 kor ér haza, annak még reggel.- mondtam és leültem anya mellé.
- Reggel 7 kor értetek haza?!- húzta fel szemöldökét anya.
- Igen.- válaszolt helyettem Ally.
- Minden rendben van Ally? Olyan sápadt vagy.- fogta meg Ally homlokát Talia.
- Igen anya minden rendben. Van itthon valami fejfájás csillapító?- kutatott a szekrényben.
- Igen van.
- És hol?
- A szobádban, az asztalodon.
- És miért van ott?
- Nézz tükörbe és kérdezd meg attól, akit látsz.
- Hanyagoljuk a vicceket.- mondta és indult fel a szobájába. Megvártam amíg felér és nem hallja, hogy mit beszélgetünk.
- Talia! Ma visszük el ugye?.- kérdeztem Taliatól. Allynek szülinapjára, Talia, anya és én azt találtuk ki, hogy beültetjük a kocsiba, nem mondjuk el neki, hogy hova megyünk és elvisszük a tetováló  szalonba. Talia megengedte, hogy legyen tetkója, de ezt Ally még nem tudja.
- Igen ma. Szerintem menj fel te is és kezdjetek el öltözködni. De Allynek egy szót sem!- mondta mire én csak bólintottam egyet és elindultam felfelé. 
- Életem!- öleltem át hátulról derekát.
- Mondjad szívem!- fordult felém.
- Elmegyünk valahova. Öltözz fel!
- Előtte inkább lezuhanyozok! De hova megyünk?
- Az titok! De nagyon siess!- mondtam és megcsókoltam. Visszacsókolt, majd elindult a fürdőbe. Imádom a csajt!!  Nekem is le kellene fürödnöm, szóval megvártam amíg kijön.
- Nem öltöztél még fel?- jött ki egy szál törölközőben.
- Én is lezuhanyozok gyorsan.- mentem oda hozzá. Megcsókoltam. Természetes módon visszacsókolt. Ez a csók továbbtartott mint az előző. Kezeim, kicsit elkalandoztak. Épp leakartam tekerni Allyről a törölközőt.
- Nagyon siess!- szakította félbe csókunkat. Felkaptam az ágyról a boxeremet és indultam a fürdőbe. Gyorsan végeztem. Nem akartam sokáig fürdeni, hisz odakint nagyon meleg van. Kiszálltam, megtörölköztem, felvettem alsónadrágomat és kimentem. Ally már a tükör előtt állt és próbálta betenni fülbevalóját.


Ally szemszöge:  



Kíváncsi voltam , hogy hova visznek. Amíg Jus fürdött addig én pont el is készültem. Épp a fülbevalómmal babráltam, amikor kijött a fürdőből egy alsónadrágban. Az a test! Ahww!*.*  Meleg volt odakint, szóval egy egyszerű rövidnadrágot és egy pánt nélküli felsőt vettem fel. 
- Mikor indultok vissza?- ültem le az ágyamra.
- Ma este.- válaszolt, miközben nadrágját rángatta fel magára.
- Azt tudom, hogy este, de hánykor?
- 19:00 körül.
-  Apa esküvőjéig már vége lesz a turnénak ugye?
- Igen vége. Az esküvőre, már velem fogsz menni.- mosolygott.- És addig már csak 1,5 hónap.
- De az nagyon sok!!- nyavalyogtam.
- Tudom. De eddig is megvoltunk, szóval ezután is megleszünk. Viszont mennünk kéne!- tartotta oda nekem kezét.
- Mehetünk.- fogtam meg kezét és elindultunk lefelé.
- Azt hittem már sosem jöttök le!- mondta anya. Ők már az ajtóban vártak minket.
- Melyik kocsival megyünk?- kérdeztem.
- Az enyémmel.- válaszolta anya és elindultunk kifelé. Az út rövid volt és csendesen telt. Még mindig nem tudtam, hogy hova megyünk. Ez kezdett kissé idegesíteni. Nem sokkal később megállt az autó. Nem tudtam hol vagyunk.
- Figyelj kincsem! Kiszállsz az  autóból becsukod a szemedet és hagyod, hogy én vezesselek. Oké?- mosolygott.
- Oké.- mondtam és kiszálltam a kocsiból. Becsuktam a szememet. Justin már is ott volt és kezeit szemeimre helyezte, úgy vezetett be egy helyiségbe.
- És meglepetés!- mondta egyszerre anyuékkal és elengedte a szememet. Nem hittem el, hogy hol vagyok! Ez egy tetováló szalon! 
- Úristeeeeeeeen!!!- sikítottam és anyuék nyakába ugrottam.- Köszönöm! Köszönöm! Köszönööööm!- ugráltam örömömben.
- És kitaláltad már, hogy milyen tetkót szeretnél?- kérdezte Jus, majd fél kézzel átölelte vállamat.
- Igeen!
- És milyen lesz?
- Inkább milyenek lesznek? Majd meglátod.-mondtam és nyomtam egy puszit nyakára. 

*egy órával később*

Iszonyatosan fájt. Alig bírom mozgatni a kezeimet. De megérte! A végeredmény valami fantasztikus lett!  Megcsináltattam Justin BELIEVE tetkóját és még másik kettőt: 

                                                           Live, Laugh, Love...
                                                       (jobb kezemen van)

                                                                Never Say Never
                       ( ez sokkal szebb lett, mint ami a képen van. bal kezemen van)

*este 19:00*

- Szeretlek! Mindennél jobban!- mondta Justin és szorosan magához ölelt. A kezem még mindig nagyon fájt, de nem zavart.
- Majdnem elfelejtettem valamit! Ez tiszta póló rajtad ugye?- kérdeztem Justint.
- Igen. Miért?
- Kérem azt a pólót ami tegnap volt rajtad, és azt, ami ma.- tartottam oda kezemet. Justin kinyitotta táskáját és kutatni kezdett. 1-2 perc után két pólót nyomott a kezembe.
- Köszönöm!-mondtam és magamhoz szorítottam.- Szeretlek életem! - csókoltam meg. Elengedtem és elindult kifelé.
- Londonban találkozunk!- fordult vissza és kacsintott egyet.
- Londonban találkozunk!- mosolyogtam. Beült a kocsiba és elmentek. Azonnal a szobám felé vettem az irányt és tanulni kezdtem. Holnaptól kezdődik az érettségi. Király....!:S   


Az egész hetem másból sem állt, csak tanulásból. Néha néha tudtam egy kicsit lazítani, de nem sokat. Bementem a szobámba és leültem az ágyra. Anyuék nem voltak itthon, mert elmentek wellnessezni. Jó nekik! Megcsörrent a telefonom. Justin volt az.

- Szia életem!- szóltam bele fáradtan.
- Szia kincsem! Hogy vagy?
- Fáradtan! Egész héten csak tanultam meg tanultam meg tanultam.... Veled mi a helyzet?
- Én is fáradt vagyok. Ha nem koncerten vagyok, akkor az egész napot a stúdióban töltöm...fárasztó!
- De már csak fél hónap ás találkozunk!
- Ez az egyetlen ok, ami életben tart. Hiányzol!
- Te is nekem életem! Láttam videót a tegnapi koncertről! Direkt estél el, vagy véletlen volt?
- Direkt. Nem volt valami jó ötlet. Nagyon fáj a hátam!
- Eltudom hinni! Hatalmasat vágódtál! Szegénykém!
- Ahjj most mennem kell. Scooter már egy fél órája vár rám. Szeretlek életem szia!
- Szia szívem!- köszöntem el és ki is nyomtam. Eszembe jutott apa esküvője. Tényleg az esküvő! Mégis mit fogok felvenni? Felhívom Ashleyt.

- Szia As! Nem akarsz velem eljönni ruhát venni az esküvőre?
- Szia All! De mehetünk, mert nekem is kell valami ruha. 10 perc és ott vagyok!
- Oké várlak.- mondtam és le is raktam. Gyors átöltöztem, majd lementem a nappaliba. Épp hogy csak leértem As már csöngetett  is.

- Sziaaa!- nyitottam ajtót.
- Sziaaa! Mi ez a nagy öröm?
- Jah semmi régen voltunk már plázázni  és örülök, hogy megint mehetünk ketten.
- Akkor mehetünk?
- Persze csak hozom a telómat.- rohantam fel érte a lépcsőn. Majd visszarohantam és indultunk is. Sokat beszélgettünk. Régen voltunk már ketten. Hiányzott egy csajos nap. Mind a ketten megvettük álmaink ruháját, majd elindultunk fagyizni. Paparazzik hada vett minket körbe és kérdezgettek, hogy: " Miért nem vagyok most Justinnal?"  " Jól látom, hogy varrattál tetkókat?" és még a többi hülye kérdés..Nem válaszoltunk, inkább amilyen gyorsan csak tudtunk, hazaszaladtunk.
- Ez nagyon durva volt!- lihegett As.
- Nekem mondod?- lihegtem én is.
- Hogy fogok hazajutni?- nézett rám As kíváncsian.
- Hazaviszlek kocsival. 
- Mond, hogy a kocsi a garázsban áll és nem kell kimenni oda.- mutatott az ajtóra.
- Igen a garázsban van. Gyere.- mondtam és elindultunk a garázsba. Beültünk a kocsiba és hazavittem Ast. Gyorsan megfordultam. Mire visszaértem a fotósok már el is mentek. Beálltam  a garázsba és felmentem.

Egész este tanultam, majd mély álomba merültem.

*érettségi bizonyítvány osztás*

A legjobb 40 fokban kint állni a tűző napon. Mindenkinek nagyon melege volt. Anyuék nem tudtak eljönni, mert elkellet intézniük valamit, szóval egyedül voltam. Végre megkaptam a bizonyítványt. Mindenből 5 re érettségiztem. Nem csodálkozom, hisz nagyon sokat tanultam. De ami a legfontosabb, holnap indulunk Londonba!
- Héé As! Akkor este gyertek át hozzánk Billel. 
- Oké akkor este. Szia!
- Szia!- köszöntem el és elindultam kifelé. Kint a nagy tömegben, megpillantottam egy ismerős arcot, ahogyan megállás nélkül rám vigyorog. Ez nem lehet! Ez nem lehet igaz! Ezt a meglepetést!





KÖSZÖNÖM A KOMIKAT!:)  REMÉLEM EZ A RÉSZ IS TETSZENI FOG! SZERINTETEK ÖSSZEJÖNNE AZ 5 KOMI IS? REMÉLEM!:)

16. Álom..

Már   02:45 volt. Anyáék már elmentek aludni. Úgy döntöttünk, hogy elmegyünk császkálni egyet. Nem tudtam, hogy hova megyünk. Ashleyék meglepinek szánták. Nagyon kíváncsi voltam. Az út egy kicsit hosszú volt.
- Justin áruld már el! Hogy  tudtál eljönni?- könyörögtem neki.
- Nem mondom meg!- ellenkezett.
- Igen?! Akkor ne is mond meg!- szedtem le magamról karjait és elhúzódtam mellőle.
- Gyere már vissza!- jött utánam és elkapta a kezemet, de én elrántottam.
- A-a.- fontam össze karjaimat mellkasom előtt.
- Hát jó, te akartad!- mondta és felkapott a vállára. Fejjel lefelé lógtam és meg kell mondani, nem volt valami jó élmény!
- Justin tegyél le, mert elhányom magam!- ütöttem hátát.
- Ha leteszlek visszajössz?- kérdezte és lassan, nagyon lassan engedett lefelé.
- Igen!- vágtam rá és letett.
- Na gyere ide!- húzott oda magához. Olyan szorosan szorított, hogy alig kaptam levegőt. De nem számított, mert Ő szorított annyira magához.
- Szóval? Hogy tudtál eljönni?
- Igazából eleve nem volt ma este koncertem, csak neked mondtam azt, hogy lesz, mert így tudtam, hogy nagyobb meglepetés leszek.
- Szóval képes voltál hazudni nekem? - néztem rá felhúzott szemöldökökkel.
- Miért? Nem  örülsz, hogy itt vagyok?
- Dehogynem!! Te vagy a lehető legjobb ajándék a szülinapomon!- csókoltam meg, amit ő természetesen viszonzott.
- Azért ne nyeljétek le egymást!- vigyorgott Alexa. El is felejtettem, hogy itt vannak.
- Ne aggódj nem fogjuk!- válaszolt neki Jus.
- Hova is megyünk?- kérdeztem.
- Ide.- állt meg Ashley egy klub előtt. Bementünk. 
- MEGLEPETÉS!- kiáltották a többiek. Mindenki ott volt, aki a suliba jár és ismerek. Jól esett, hogy eljöttek. A klub gyönyörűen ki volt díszítve. A plafonról egy felírat lógott le: "Happy 18 th Brithday Ally!".
- Úristen! Ezt ti csináltátok?- kérdeztem a többiekhez fordulva.
- Igen.- válaszolt Stella.
- Te jó ég köszönöm!!!- öleltem meg őket.- Justin is benne volt?- néztem rájuk kíváncsian.
- Ami azt illeti, igen.- Dya.
- Köszönöm neked is!- öleltem meg.
- Mint már mondtam, érted bármit!- adott egy puszit. Egy csomóan odajöttek,  megöleltek és boldog szülinapot kívántak. Aztán megláttam valakit, akit nem is ismertem. 
- Skacok! Az ki?- mutattam felé. Mindenki csak nézett rám. Senki sem tudtam. Szóltunk a biztonságiaknak , hogy vigyék el. Ebbe a buliba nem jöhetett be ismeretlen ember, mert kibérelték a helyet a többiek. Nagyon sokáig buliztunk. Kicsit többet ittam a kelleténél, szóval nem voltam teljesen józan. Reggel 7 órakor sikerült hazaesnünk. Befészkeltük magunkat az ágyba és aludtunk. 

Egy sötét utcában ébredtem. Kezem, lában összekötve, a szám be volt tapasztva. Mozdulni sem tudtam. Megpróbáltam kiszabadulni, de nem sikerült. 
- Nem fog sikerülni.- hallottam egy ismerős hangot a sötétből, majd közeledett. Nem hittem a szememnek. Egyszerűen nem tudtam felfogni, hogy pont ő csinálja ezt velem. Justin volt az. Leguggolt mellém és végighúzta kezét arcomon. Egy könnycsepp gördült ki szememből.
- Ne sírj! Nem lesz semmi baj. Igaz, innen nem jutsz haza, de semmi baj nem lesz.- gonoszul mosolygott.
- Justin itt vagy?- hallottam egy másik hangot, amint közeledik.- Oh! Látom megvan a következő zsákmány.- nézett rám.
- Jó látod!- állt fel mellé és megcsókolta. Hevesen csókolóztak, nekem pedig végig kellett néznem. Egy világ dőlt össze bennem. Elváltak egymástól és bementek. Nem tudtam mit csináljak.  Addig addig küszködtem, amíg sikerült kiszabadítani kezemet. Kikötöttem a lábamon lévő kötelet, leszedtem számról a tapaszt és felálltam. Justin épp akkor jött ki. Ránéztem és elkezdtem rohanni. Futottam ahogy csak tudtam, mert Justin üldözött. 

Justin szemszöge:


Ally keltett fel. De nem akárhogy.  Lihegett és vergődött az ágyban. Tisztára le volt izzadva. Nem tudtam mi baja van. Megijedtem. Elkezdtem rázni vállánál fogva.
- Ally! Ally! Ally kelj fel!-  ekkor kipattant a szeme és felült. Úgy lihegett, mintha most futotta volna le a maratont.- Mi a baj?- kérdeztem és felültem mellé. Elkezdtem simogatni hátát. 
- Csak rosszat álmodtam.- mosolyodott el.
- De minden rendben?
- Igen. Semmi baj. Ne aggódj!- adott egy csókot.  Elakart húzódni, de én nem engedtem neki. Hátradőltem az ágyba Ally pedig a derekamra ült. Egyre hevesebben csókolóztunk. Le akartam venni róla a pólót, de megfogta a kezemet.
- Justin. Ne most.- nézett szemebe.
- De miért ne?
- Mert anyuék is itthon vannak!
- De én...- nem tudtam folytatni, mert közbevágott.
- Justin kérlek!- könyörgött.
- Jól van.- sóhajtottam egyet.
- Mennyi az idő?
- Fél 3.
- Nem vagy éhes?
- De.
- Menjünk le.- állt fel, de majdnem összeesett, amikor elkaptam.
- Szívem jól vagy?- kérdeztem.
- Igen jól, csak egy kicsit fáj a fejem.- mondta és homlokához nyúlt. Elindultunk lefelé.



KÖSZÖNÖM A KOMIKAT!:) BOCSI, HOGY ILYEN KÉSŐN HOZTAM...HOSSZÚ..  3-4 KOMI UTÁN, JÖN KÖVI!:) <3