2013. június 24., hétfő

17. Everywhere surprises..

Elindultunk lefelé. Anya és Talia (Ally anyukája) a konyhában beszélgettek. 
- Sziasztok!- köszöntem nekik.
- Jó reggelt!- köszönt Ally is.
- Délután fél 3 három már nem reggel.- mosolygott Talia.
- Annak aki reggel 7 kor ér haza, annak még reggel.- mondtam és leültem anya mellé.
- Reggel 7 kor értetek haza?!- húzta fel szemöldökét anya.
- Igen.- válaszolt helyettem Ally.
- Minden rendben van Ally? Olyan sápadt vagy.- fogta meg Ally homlokát Talia.
- Igen anya minden rendben. Van itthon valami fejfájás csillapító?- kutatott a szekrényben.
- Igen van.
- És hol?
- A szobádban, az asztalodon.
- És miért van ott?
- Nézz tükörbe és kérdezd meg attól, akit látsz.
- Hanyagoljuk a vicceket.- mondta és indult fel a szobájába. Megvártam amíg felér és nem hallja, hogy mit beszélgetünk.
- Talia! Ma visszük el ugye?.- kérdeztem Taliatól. Allynek szülinapjára, Talia, anya és én azt találtuk ki, hogy beültetjük a kocsiba, nem mondjuk el neki, hogy hova megyünk és elvisszük a tetováló  szalonba. Talia megengedte, hogy legyen tetkója, de ezt Ally még nem tudja.
- Igen ma. Szerintem menj fel te is és kezdjetek el öltözködni. De Allynek egy szót sem!- mondta mire én csak bólintottam egyet és elindultam felfelé. 
- Életem!- öleltem át hátulról derekát.
- Mondjad szívem!- fordult felém.
- Elmegyünk valahova. Öltözz fel!
- Előtte inkább lezuhanyozok! De hova megyünk?
- Az titok! De nagyon siess!- mondtam és megcsókoltam. Visszacsókolt, majd elindult a fürdőbe. Imádom a csajt!!  Nekem is le kellene fürödnöm, szóval megvártam amíg kijön.
- Nem öltöztél még fel?- jött ki egy szál törölközőben.
- Én is lezuhanyozok gyorsan.- mentem oda hozzá. Megcsókoltam. Természetes módon visszacsókolt. Ez a csók továbbtartott mint az előző. Kezeim, kicsit elkalandoztak. Épp leakartam tekerni Allyről a törölközőt.
- Nagyon siess!- szakította félbe csókunkat. Felkaptam az ágyról a boxeremet és indultam a fürdőbe. Gyorsan végeztem. Nem akartam sokáig fürdeni, hisz odakint nagyon meleg van. Kiszálltam, megtörölköztem, felvettem alsónadrágomat és kimentem. Ally már a tükör előtt állt és próbálta betenni fülbevalóját.


Ally szemszöge:  



Kíváncsi voltam , hogy hova visznek. Amíg Jus fürdött addig én pont el is készültem. Épp a fülbevalómmal babráltam, amikor kijött a fürdőből egy alsónadrágban. Az a test! Ahww!*.*  Meleg volt odakint, szóval egy egyszerű rövidnadrágot és egy pánt nélküli felsőt vettem fel. 
- Mikor indultok vissza?- ültem le az ágyamra.
- Ma este.- válaszolt, miközben nadrágját rángatta fel magára.
- Azt tudom, hogy este, de hánykor?
- 19:00 körül.
-  Apa esküvőjéig már vége lesz a turnénak ugye?
- Igen vége. Az esküvőre, már velem fogsz menni.- mosolygott.- És addig már csak 1,5 hónap.
- De az nagyon sok!!- nyavalyogtam.
- Tudom. De eddig is megvoltunk, szóval ezután is megleszünk. Viszont mennünk kéne!- tartotta oda nekem kezét.
- Mehetünk.- fogtam meg kezét és elindultunk lefelé.
- Azt hittem már sosem jöttök le!- mondta anya. Ők már az ajtóban vártak minket.
- Melyik kocsival megyünk?- kérdeztem.
- Az enyémmel.- válaszolta anya és elindultunk kifelé. Az út rövid volt és csendesen telt. Még mindig nem tudtam, hogy hova megyünk. Ez kezdett kissé idegesíteni. Nem sokkal később megállt az autó. Nem tudtam hol vagyunk.
- Figyelj kincsem! Kiszállsz az  autóból becsukod a szemedet és hagyod, hogy én vezesselek. Oké?- mosolygott.
- Oké.- mondtam és kiszálltam a kocsiból. Becsuktam a szememet. Justin már is ott volt és kezeit szemeimre helyezte, úgy vezetett be egy helyiségbe.
- És meglepetés!- mondta egyszerre anyuékkal és elengedte a szememet. Nem hittem el, hogy hol vagyok! Ez egy tetováló szalon! 
- Úristeeeeeeeen!!!- sikítottam és anyuék nyakába ugrottam.- Köszönöm! Köszönöm! Köszönööööm!- ugráltam örömömben.
- És kitaláltad már, hogy milyen tetkót szeretnél?- kérdezte Jus, majd fél kézzel átölelte vállamat.
- Igeen!
- És milyen lesz?
- Inkább milyenek lesznek? Majd meglátod.-mondtam és nyomtam egy puszit nyakára. 

*egy órával később*

Iszonyatosan fájt. Alig bírom mozgatni a kezeimet. De megérte! A végeredmény valami fantasztikus lett!  Megcsináltattam Justin BELIEVE tetkóját és még másik kettőt: 


                                                           Live, Laugh, Love...
                                                       (jobb kezemen van)



                                                                Never Say Never
                       ( ez sokkal szebb lett, mint ami a képen van. bal kezemen van)

*este 19:00*

- Szeretlek! Mindennél jobban!- mondta Justin és szorosan magához ölelt. A kezem még mindig nagyon fájt, de nem zavart.
- Majdnem elfelejtettem valamit! Ez tiszta póló rajtad ugye?- kérdeztem Justint.
- Igen. Miért?
- Kérem azt a pólót ami tegnap volt rajtad, és azt, ami ma.- tartottam oda kezemet. Justin kinyitotta táskáját és kutatni kezdett. 1-2 perc után két pólót nyomott a kezembe.
- Köszönöm!-mondtam és magamhoz szorítottam.- Szeretlek életem! - csókoltam meg. Elengedtem és elindult kifelé.
- Londonban találkozunk!- fordult vissza és kacsintott egyet.
- Londonban találkozunk!- mosolyogtam. Beült a kocsiba és elmentek. Azonnal a szobám felé vettem az irányt és tanulni kezdtem. Holnaptól kezdődik az érettségi. Király....!:S   


Az egész hetem másból sem állt, csak tanulásból. Néha néha tudtam egy kicsit lazítani, de nem sokat. Bementem a szobámba és leültem az ágyra. Anyuék nem voltak itthon, mert elmentek wellnessezni. Jó nekik! Megcsörrent a telefonom. Justin volt az.

- Szia életem!- szóltam bele fáradtan.
- Szia kincsem! Hogy vagy?
- Fáradtan! Egész héten csak tanultam meg tanultam meg tanultam.... Veled mi a helyzet?
- Én is fáradt vagyok. Ha nem koncerten vagyok, akkor az egész napot a stúdióban töltöm...fárasztó!
- De már csak fél hónap ás találkozunk!
- Ez az egyetlen ok, ami életben tart. Hiányzol!
- Te is nekem életem! Láttam videót a tegnapi koncertről! Direkt estél el, vagy véletlen volt?
- Direkt. Nem volt valami jó ötlet. Nagyon fáj a hátam!
- Eltudom hinni! Hatalmasat vágódtál! Szegénykém!
- Ahjj most mennem kell. Scooter már egy fél órája vár rám. Szeretlek életem szia!
- Szia szívem!- köszöntem el és ki is nyomtam. Eszembe jutott apa esküvője. Tényleg az esküvő! Mégis mit fogok felvenni? Felhívom Ashleyt.

- Szia As! Nem akarsz velem eljönni ruhát venni az esküvőre?
- Szia All! De mehetünk, mert nekem is kell valami ruha. 10 perc és ott vagyok!
- Oké várlak.- mondtam és le is raktam. Gyors átöltöztem, majd lementem a nappaliba. Épp hogy csak leértem As már csöngetett  is.

- Sziaaa!- nyitottam ajtót.
- Sziaaa! Mi ez a nagy öröm?
- Jah semmi régen voltunk már plázázni  és örülök, hogy megint mehetünk ketten.
- Akkor mehetünk?
- Persze csak hozom a telómat.- rohantam fel érte a lépcsőn. Majd visszarohantam és indultunk is. Sokat beszélgettünk. Régen voltunk már ketten. Hiányzott egy csajos nap. Mind a ketten megvettük álmaink ruháját, majd elindultunk fagyizni. Paparazzik hada vett minket körbe és kérdezgettek, hogy: " Miért nem vagyok most Justinnal?"  " Jól látom, hogy varrattál tetkókat?" és még a többi hülye kérdés..Nem válaszoltunk, inkább amilyen gyorsan csak tudtunk, hazaszaladtunk.
- Ez nagyon durva volt!- lihegett As.
- Nekem mondod?- lihegtem én is.
- Hogy fogok hazajutni?- nézett rám As kíváncsian.
- Hazaviszlek kocsival. 
- Mond, hogy a kocsi a garázsban áll és nem kell kimenni oda.- mutatott az ajtóra.
- Igen a garázsban van. Gyere.- mondtam és elindultunk a garázsba. Beültünk a kocsiba és hazavittem Ast. Gyorsan megfordultam. Mire visszaértem a fotósok már el is mentek. Beálltam  a garázsba és felmentem.

Egész este tanultam, majd mély álomba merültem.

*érettségi bizonyítvány osztás*

A legjobb 40 fokban kint állni a tűző napon. Mindenkinek nagyon melege volt. Anyuék nem tudtak eljönni, mert elkellet intézniük valamit, szóval egyedül voltam. Végre megkaptam a bizonyítványt. Mindenből 5 re érettségiztem. Nem csodálkozom, hisz nagyon sokat tanultam. De ami a legfontosabb, holnap indulunk Londonba!
- Héé As! Akkor este gyertek át hozzánk Billel. 
- Oké akkor este. Szia!
- Szia!- köszöntem el és elindultam kifelé. Kint a nagy tömegben, megpillantottam egy ismerős arcot, ahogyan megállás nélkül rám vigyorog. Ez nem lehet! Ez nem lehet igaz! Ezt a meglepetést!





KÖSZÖNÖM A KOMIKAT!:)  REMÉLEM EZ A RÉSZ IS TETSZENI FOG! SZERINTETEK ÖSSZEJÖNNE AZ 5 KOMI IS? REMÉLEM!:)
























2 megjegyzés: